Vietnámi motorok

Ez is egy motoros klub tagja, a csillagos matrica az orrán mutatja. Talán az a "Vespa laptoptartó" nem az '50-es évekből származik, a forma többi részével ellentétben. Sokat költenek az ilyen öreg vasakra itt is, nincs másképp, mint a nyugati rajongók táboraiban. Imádják a Vespát, az újakat is, hiába megbízhatatlanabbak, többet esznek és hangosabbak,  mint a Hondák vagy a Yamahák - ez (főleg) a lányokat mind nem érdekli. Nekik Vespa kell és punktum. Na jó, nem ez az oldalkocsis, kilincsváltós bénaság.  

Ettől függetlenül még mindig sokan szeretik, klubok, baráti körök reszelgetik, koszolják össze magukat vele. Normális használatra, munkába menni gyakorlatilag alkalmatlan. Felül rá az ember és pár perc alatt koszos lesz, olajos, mondjuk a lába vagy a nadrágja.
Párszáz dollárért (mondjuk 2oo) már kapható működőképes darab, és külföldiek is akadnak szép számmal a hívei között.
A képen egy 199o körül gyártott látható, a gazdája is egy Minsk Klub tagja, az emblémája a motoron figyel (az a csillagos izé az ódalkocsin).

Ez egy Yamaha Force 125cc (YMT: talán azt jelenti, hogy Yamaha Motors Taiwan). Ma már 8-9 évesek ezek a modellek, de még mindig jól bírják, itt nagy dögöknek számítanak. 3 literrel elmennek, nagy a rakodótér az ülés alatt, léghűtésesek, tiszta műanyag az egész. Nem túl szép, de ízlés dolga, nekem ez már tetszik, annyit néztem - persze különösen az, aki rajta ül, hehe. Meg van már zúzva a műanyag, de nem esik szét. Itt szokás, hogy körbevonják matricával (olcsóbb, mint lefújni) az egészet, azért más színű az alja. Ettől persze randább a gestalt, de a rajta ülő nő ezt is feledteti. 

Ez pedig egy 125-ös Suzuki Hayate Limited Edition. 25o ooo Ft az új ára. Léghűtéses fürgeség, nem találom rosszabbnak, mint a több mint 1oo ezerrel drágább Honda Airblade-et. Viszont elég keskeny, ami jó az előre tülekedéshez, de nem olyan biztonságos érzés, olyan védtelen érzetű oldal irányból.

ABalról jobbra: Honda Lead (vagy SCR - ez innen nem látszik); Honda SH (125 vagy 15o-es - ez seml látszik innen); Vespa 4T - ezen sem látom, hogy 15o-es vagy 125-ös.

A kép a Hoan Kiem-tónál készült. A "menőbb" csajok a két jobb oldali gépet szeretik hajtani. A Vespa, ha viet gyártású-szerelésű, akkor kb 6-7oo ezer Ft-nyi kagyló, ha olasz, akkor eléri az egy milliót is akár. A Honda SH ára pedig fölötte van. Pedig szerintem nem a legszebb motor - és összehasonlítva más, korrektebben árazott motorral, totál elszállt, amit kérnek érte. Tipikus show off motor, ráadásul fölöslegesen nagy (magas) is sok vietnek. De van benne folyadékhűtés, hátsó tárcsafék, és olasz előállítás (a 15o-es onnan jön). Sok viet manus csak egy ellenzős sapkát tesz a fejére, nők pedig még azt sem, így kockáztatva életet, meg egy kisebb bünti díjat, ha a rendőrök leszedik őket - de ez ritka, mert ők az 'egyenlőbbekhez' tartoznak.

 A LEAD-nek egészen jó feneke van. Na ugye. Szeretik egyébként, viszonylag elérhető a 35o ezres ára miatt, 11o-es (nekem ez kevés), és a legnagyobb rakodóterű a kategóriájában. És hát Vietnám ilyen Leadekkel van tele. Szerencsére nem okoz túl sok balesetet. A lányon egy 3 rétegű maszk van, elvileg szénszűrős - valamicskét kiszűr a mechanikus szennyeződésből.

Honda Cub, SuperCub

Arra még nem jöttem rá, hogy mit különböztet meg a „Super” melléknév. Ugyanígy a Dream esetében is. A blokk ugyanaz, mindegyik önindítós. Talán a matrica.. Majd utánanézek. A Cub mára kultmotor lett Vietnámban is. Egy-egy szépen rendberakott, 20-30 éves vagy régebbi példányért elkérnek 10 millió dongot is, ami nagyjából 110 000 Ft. Ezt a motort soha nem gyártották itt, Japánból érkeztek be tonnaszámra használtan és újonnan is. A vietek a ’60-70-es évektől tömegével jártak dolgozni a japánokhoz – fizikai és szellemi munkára egyaránt. A hazatérő vagy hazalátogató, adóügyileg jól értesült vietek konténerbe pakolva hozták a „lomot”. Nagybátyám szerint 60 darab fért a konténerbe. A ’80-as évek végétől aztán rázúdították honfitársaikra a Cubokat, akik vették, mint a cukrot – gondolom, a jelenség ismerős az idősebb magyar generációknak pl. a farmer ruházattal kapcsolatban. A használtakat 50 dollárért vették, odahaza pedig 2-300 dollár körül adták el. A nullkilométeres vásárláskor 1000 dollár, behajózás után legalább másfélszer annyi volt.

A típus jelenleg leginkább a két végletes állapotban látható az utcákon, s még mindig több ezres példányszámban: lepusztult, kombi munkáswartburg stílus és a megbecsült, rendszeresen karbantartott példányok. 50-70-90 ccs változatban készültek, félautomata váltó, irányjelző, kétféle fény – gyakorlatilag a mostani alapgépeken sincs több. Eredetileg egy ülésesek voltak, a csomagtartó fém, ami igen kemény tud lenni az utasnak hosszú távon. A hátsó index elhelyezése  itt nem vált be: letörögetős, megfittyedős a viet strapa közepette. A linken egy ’82-es Cub és a későbbi (itt egy thai gyártmány) Dream látható: http://otofun.net/showthread.php/57347-V%E1%BB%A3-nh%E1%BA%B7t-honda-Cub-82

A modell formája főbb vonalakban ugyanaz, mint az első évben, 1958-ban, vásárlói szemmel hiányolom az utasülést, és sajnos 175 cm fölötti embereknek szerintem kényelmentlenül kicsi hosszab útra.

Szeretnék elindítani egy kis sorozatot a Vietnámban található irdatlan mennyiségű moto.. (szóval ezek többnyire 100 ccm körüli robogók) ..-rokról. Vietnám mondhatni motornagyhatalom - vagy a negyvenmillió kismotor országa. Valószínűleg a világon egy kupacban itt található a legtöbb kétkerekű benzines szaladgáló.

A ’90-es évek elején óriási dolog volt, ha valaki birtokolt egy-egy Japánból átráncigált használt darabot, esetleg egy orosz Minsket vagy egy szlovák/lengyel Babettát. Akkor még autó is roppant kevés volt az országban, a legmenőbb kocsik közé a Lada Niva tartozott – természetesen kihajított visszapillantótükrökkel (erről később) és persze ismétcsak valami japán csoda.

A motor a mai napig is a legfontosabb közlekedési eszköz, hisz hiába van a „nagy embereknek” autója, nekik is motorra kell néha ülni, mert bizony szűk utcákban vagy hegyvidéki ösvényeken a négykerekű nem ér semmit.

Honda Dream/Superdream

Ugyan messze nem ez az első Honda Vietnámban, de valószínűleg az egyik legismertebb és legjobban elterjedt modell. Mitagadás, nem egy szép darab, de idővel megszokik az ember mindent - még mindig jobb mint aktív vulkán mellett élni, pedig azt a műfajt is sokan űzik.

Kezdjük ott, hogy más színben nem kapható, csak ami a képen látható. A vietnámi motorgyártás nincs még tizenöt éves sem, ezzel kezdett a Honda Vietnam 1997-ben. Mint a Zsiguli. Töretlenül gyártják, lényegesebb módosítások nélkül. Konzervatív családapák, parasztok és persze motoros taxisok (xe om) a fő használói, de gyakorta látni ficsúrokat is rohangálni enyhén módosított vagy éppen pöpecül csillogóra fényesített változatokkal.

A modellt előbb kezdték gyártani a malájok és a thaiok is. Kínai változata is létezik, azok a replikák azonban más fantázianévvel kerülnek forgalomba, mint pl. Loncin, Fashion és a legjobb: Hongda. Ezen behasaltam.

Néhány adat:

Tömeg: 95 kg
Hossz: 1860 mm
Ülés a talajtól: 772 mm
Tank: 3,7 l
Hengerűrtartalom: 97 cm3

Négyütemű, egyhengeres, léghűtéses blokk, 4, 41 Kw teljesítménnyel hétezres fordulaton. A váltó félautomata körváltó. Fogyasztása 2,5 l/100km körül alakul. Önindítós. Ezen a modellen a mai napig megtalálható a kosárnak való hely az első villákhoz erősítve. Ez a kiegészítő rendkívül praktikus, de mára kiment a divatból. A legújabb típusokon már a kialakított hely sincs meg, ahová opcionálisan föl lehetne szerelni egy kosarat. A ’fejlődés’ középső állomása egy kormány alá csavarozható, a Dreaménél valamivel kisebb kosár volt. Sajnos az ülés alatt igen kicsi a hely, egy esőkabát és egy várostérkép azért elfér, amik hasznos útitársak. Ez a motor kb. 160-170 ezer Ft-nak megfelelő dongért kapható Vietnámban.
 

Érdekes, hogy a viet neten sem igen találni ennek a motornak a történetéről, sokat (talán a mindennapossága miatt) annál inkább az itteni retro divatnak számító Honda Cub/Super Cub-okról, amelyekről legközelebb írok.